A kamat adózása
Mi minősül kamatnak?
A hitelintézeti betét (takarékbetét), folyószámla, bankszámla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész;
Szintén kamatnak minősül a jogszabályban meghatárzott feltételeknek megfelelő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett vagy jóváírt bevétel.
Főszabály szerint szintén kamatnak minősül a szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5 százalékával haladja meg.
A kamatjövedelem 20 százalékos mértékkel adózik.
Osztalék adózása
Adózási szempontból az osztalék teljes egészében jövedelemnek minősül. Ugyanilyen elbírálásban részesül az osztalékelőleg adózása is. Az osztalékkal auonos módon adózik még a kamatozó részvény kamata, a külföldi állam jogszabályai által osztaléknak minősülő jövedelem, a kockázati tőkealap jegyének hozama.
Az osztalék adózásának mértéke
Az osztalék adózásának mértéke 25%. Ez alól kivétlt képez az Európai Gazdasági Térség szabályozott piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka, amely esetében az adókulcs 10%.
Külföldön megszerzett osztalék adózása
Amennyiben valaki külföldön szerez osztalékot és külföldön adót fizet utána, úgy a Magyarországon fizetendő adóból levonható a külföldön fizetett adó. Nem vehető figyelembe csökkentő tényezőként az a fizetett adó, amely az osztalékot kapó magánszemély részére visszajár. A Magyarországon fizetendő adó nem lehet alacsonyabb, mint 5%.
